leveleink lombja között
............... feszülve szűrődött
szürke szemeidbe
.................forró égitestem
selyemszalagon hevített
.................üvegpora aranyként
szóródott égi tünemény
................megvakít épp csak
annyira, hogy varázslatként
...............éld át a távoli tűz
közeli sugarában
................ragyogó szív-ív
földbarnává szelidült
......................írisze
benned látott csodát
..................siratnak megvakult
kopasz fák
...................avarban rothadó
lehullott gyümölcsei