A te neved a jelszavam,
a te szemed a vád, amely belém vág,
arcod barázdái a könny, amely
sikoltva ömöl szemeimből.
Véred az égbe kiált,
s nincs bocsánat!
Ember vagyok én,
vagy primitív ösztönállat?
A te neved a jelszavam,
a te szemed a vád, amely belém vág,
arcod barázdái a könny, amely
sikoltva ömöl szemeimből.
Véred az égbe kiált,
s nincs bocsánat!
Ember vagyok én,
vagy primitív ösztönállat?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.