Lehet,hogy te sötétet,
békét és csendet szeretnél.
Én kiáltva harcolok,
búvóhelyedre tűzzel világítok.
A te válaszod az én létfelfogásomra
a szótlan elfogadás,
de az én reakcióm más,
én zajt verek a felém jövő csendbe.
Lehet, te fekete csöndbe fojtod,
s talán valóban kioltod,
a szenvedélyt, mely égetne
szerelmet, vagy üvöltve a bosszút.
De bennem dúl a mea culpa, dúl az erély
ami vágyra és haragra ösztökél,
mert te nem harcolsz semmiért!
És vádollak Téged
Önmagamért!
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
